Félek az anyaságtól – normális ez egyáltalán?


Amikor a várandósság nem csak öröm

Talán te is ismered azt az érzést, amikor kimondod: babát várok 
és közben nem csak boldogság van benned.

Hanem félelem is.
Bizonytalanság.
Szinte megfoghatatlan szorongás.

És ilyenkor gyakran megjelenik egy másik érzés is: a bűntudat.
„Nem kellene ennek most szépnek és felhőtlennek lennie?”
„Miért félek, amikor végre megvalósul az, amire vágytam?”

Ha ezek a kérdések ismerősek, fontosat mondok: nem vagy egyedül.

Mitől félünk valójában?

Amikor azt mondjuk, félek az anyaságtól, ritkán magát a babától félünk.

Sokkal inkább attól, hogy:

  • elég jók leszünk-e
  • elveszítjük önmagunkat
  • megismételjük a saját gyerekkori mintáinkat
  • nem tudunk majd megfelelni – magunknak vagy másoknak

Az anyává válás nemcsak egy új szerep.
Hanem egy belső átrendeződés, ami régi emlékeket, sebeket és kérdéseket is felszínre hozhat.

Ez nem hiba.
Ez a folyamat része.

A szorongás nem azt jelenti, hogy alkalmatlan lennél

Nagyon fontos ezt kimondani:
a félelem nem az alkalmatlanság jele.

Sőt, gyakran épp az ellenkezője.
Azok a nők szoronganak sokszor, akik:

  • komolyan veszik az anyaságot
  • felelősséget éreznek
  • szeretnének jól kapcsolódni a gyermekükhöz

A szorongás ilyenkor nem ellenség, hanem jelzés.
Azt mutatja, hogy valami fontos történik benned.


„Boldognak kellene lennem” tényleg?

A várandóssággal kapcsolatban rengeteg kimondatlan elvárás él bennünk:

  • hogy hálásnak kell lennünk
  • hogy boldognak kell lennünk
  • hogy nem illik panaszkodni

Pedig az érzések nem parancsra működnek.

Lehet egyszerre örülni és félni.
Lehet várni a babát és gyászolni a régi énedet.
Lehet szeretni ezt az állapotot és elveszettnek érezni magad benne.

Ezek nem ellentmondások.
Ezek emberi reakciók.

Mit tehetsz, ha most sok benned a félelem?

Nem kell mindent azonnal „megoldanod”.
Sokszor az is elég, ha nem nyomod el azt, ami van.

Egy pár finom kérdés, amit feltehetsz magadnak:

  • Mitől félek pontosan – ha megpróbálom szavakba önteni?
  • Ez a félelem a jelenről szól, vagy egy régi tapasztalatból jön?
  • Mitől lenne most egy kicsit biztonságosabb ez az érzés?

Nem válaszokat kell találnod.
Csak kapcsolódni önmagadhoz.

Az anyává válás belső út is

Az anyaság nem ott kezdődik, amikor megszületik a baba.
Hanem sokszor már jóval előtte –
a kérdéseknél, a félelmeknél, a belső párbeszédeknél.

Ha most félsz, az nem azt jelenti, hogy rosszul csinálod.
Hanem azt, hogy úton vagy.

És ez az út nem verseny.
Nem kell sietned.
Nem kell mindig jól érezned magad.

Elég, ha jelen vagy.

Hozzászólás